Ez most elég csinos lett

Heti naptár modul

Kijött a heti és havi naptár modul teljesen újraírt, 2-es verziója (MMM-CalendarExt2). Az előzővel is meg voltunk elégedve, de néhány ügyes újítás miatt úgy gondoltuk, az újat is betesszük a választható modulok közé.

Az 1-es verzió így nézett ki.

 

A 2-es verzió pedig – alap beállításokkal – így. A fényképen szereplő konfigban nyolc különböző naptárból érkeznek a bejegyzések, ezeket jelölik a különböző színek.

Eléggé… hm… figyelemfelkeltő. Nem állítjuk, hogy kimondottan csúnya, de azt sem, hogy letisztult lenne. Viszont rengeteg lehetőséget ad a kinézetének módosítására. Szóval addig fúrtuk-faragtuk, amíg ez lett belőle.

 

Szemet gyönyörködtető. Egyébként a modul fejlesztőjének is annyira megtetszett,  hogy elkérte a formázási beállításainkat. 🙂

 

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail

Lapozzunk!

Ha sok modult használsz, könnyen előfordulhat, hogy nem fér ki az összes egyszerre. Rendezd el őket egymást követő oldalakra, és kapcsolgass köztük! Annyi ablakod lehet, amennyit akarsz, az utolsó ablak után pedig visszaugrik az elejére.

Sokat törtük rajta a fejünket, mivel utasítsuk a tükröt léptetésre. A hangvezérlést egy időre félretettük, mert ez a módszer azt feltételezi, hogy egy mikrofon állandóan hallgatózik a szobában, és ettől kicsit paranoiások vagyunk. Nem vetettük el, de mielőtt bevezetnénk, alaposan körbe fogjuk járni biztonsági szempontból. (Ugyanezen ok miatt idegenkedünk egyelőre az arcfelismeréstől is.)

A gesztusvezérlés jó lehet, de még nem találtunk megbízható, kompromisszummentes szenzort. Talán erről is írni fogunk részletesebben, most röviden csak annyit róla, hogy ha nem akarjuk kiálló kütyükkel elrondítani ezt a szép eszközt, el kell rejteni az érzékelőt a fa keret mögé. A mozgás irányát megkülönböztetni tudó, fán áthatoló érzékelők hatótávolsága 10-15 cm, tehát a váltáshoz amúgy is oda kell állni közvetlenül a tükör elé. Akkor már inkább legyen gomb.

Előfordulhat olyan eset is (például kirakatba téve), amikor automatikusan, előre meghatározott időnként érdemes váltogatni közöttük. A lapozó funkció e kettőt ötvözi: alapértelmezésben csak a gomb megnyomására vált, de beállítható úgy is, hogy gombnyomás nélkül bizonyos időközönként is lépjen tovább.

A tükör jobb szélére került a borostyánsárgán világító, kis fogyasztású, LED-es nyomógomb. Szerintünk nagyon menő, ahogy a sötétben világít, de ha nem tetszik, van belőle fehér színű és LED nélküli is.

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail

Mi az a Raspberry Pi, és mire jó?

Annak apropóján született ez a cikk, hogy a múlt héten megjelent az InfóTükör lelkének, a Raspberry Pi számítógépnek a legújabb kiadása. A RPi 4 model B akkora ugrás a gépcsaládon belül, mint ’69-ben az emberiség történetében a holdra szállás volt. Tudjátok: kis lépés egy embernek

A növekedést természetesen nem a holdra szállást végző Apollo Guidance Computer teljesítményéhez mértük, annak nem lenne sok értelme. (Az akkoriban csúcstechnológiának számító AGC-nek mindössze 2k írható memóriája volt, szemben a mostani modell 4.000.000 kilobájtjával, a 2 MHz-es órajel-generátor pedig a mostani 1500 MHz-hez képest szinte egy helyben topogott.) Az előző RPi modellekkel összevetve is hatalmas az ugrás.

 

Mit tud a Raspberry Pi 4?

Tanulni lehet vele

Hét éve jelent meg az első málnás gép. Angliában fejlesztették azzal a céllal, hogy gyerekek programozást tanuljanak rajta. Olcsó gépet akartak készíteni, hogy minél több család megengedhesse magának, és a hangsúlyt a játékos, szórakoztató, élvezetes tanulásra helyezték. A kezdőknek ott volt a Scratch, amivel pillanatok alatt sikerélményt szerezhettek, mert programozási ismeretek nélkül, egérrel is össze tudták kattintgatni az első programjukat. Mondjuk egy olyat, amiben égből potyogó tortákat kell elkapni, az eredményt folyamatosan írja a képernyőre, a játék végén pedig megtapsol. Ha megjött hozzá a kölök kedve, kaphatott ajándékba (megfizethető árú) robotautót, darut vagy bármit, ami motorral mozgatható, és elkezdhette vezérelni. A legügyesebbek pedig még ennél is tovább léphettek, ha belevágtak a Python programnyelv megismerésébe. (A Python egy általános célú, magas szintű, objektumorientált, kiforrott, igen elterjedt programnyelv. És nagyon menő!)

A nyomtatott áramkörből kezdetektől kilógott egy tüskesor, arra sarkallva a nebulókat, hogy összekössék a gépet kapcsolókkal, lámpákkal, érzékelőkkel. Szerelőlapon kísérletezve megismerkedhettek az árammal, és az alacsony feszültségnek hála, nem rázott meg senkit.
Azóta rengeteg kiegészítő, bővítő, érzékelő stb. jelent meg, a Raspberry Pi felhasználása pedig már rég nem korlátozódik az oktatásra. Nem véletlenül adtak el belőle 25 milliónál többet.

Teljes értékű PC

A most kiadott verzió teljesítményben felveszi a versenyt az általános irodai számítógépekkel. Mire szoktunk használni egy irodai gépet? Elsősorban ezekre:

  • internetezés  
  • kép- és filmnézés  
  • zenehallgatás  
  • szövegszerkesztés, táblázatkezelés  
  • levelezés  

Mind pipa. Igaz, hogy nem lesz rajta Windows 10, de a Raspbian oprendszert is első látásra használni tudod, mert hasonlítanak. Nem a Microsoft Office az irodai programcsomag, hanem LibreOffice lesz a neve. Nem fogsz rajta Assasin’s Creedet játszani, és a mostani 3D-s mész-lősz-megdöglesz játékokat sem, de ha arra kattansz, vegyél konzolt. Ezen megy a Minecraft. Ja, és a Quake3 Light, hehe. Sajnos a családi videók vágásához, szerkesztéséhez nem ez az ideális választás. De tegye föl a kezét, aki időnként átmásolja a kamerájáról/telefonjáról a videókat a gépére, és meg szokta vágni őket! (Valljuk be, lusták vagyunk, és csak beömlesztjük őket egy mappába. Tisztelet a kivételnek.)

A feladatok nagy részét böngészőben intézzük. Van rá Chrome és Firefox. Döccenés nélkül lejátssza a YouTube videókat, a VLC pedig a filmeket, akár 4K felbontásban. Képernyőből kettőt kezel, van rá irodai programcsomag szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel, meg a többi szokásos alkalmazással. Tárkapacitását USB-s memóriakártyával vagy külső merevlemezzel lehet növelni. Torrent? Naná 🙂

Jó még továbbá minden másra. Is.

A rengeteg kiegészítőnek és nyílt forráskódú szoftvernek köszönhetően a felhasználási lehetőségei szinte korlátlanok. Az oktatási és általános irodai használaton kívül építhető belőle médiaközpont (Kodi), videomegfigyelő rendszer (MotionEye OS), otthoni meteorológiai állomás, kiszolgáló, klaszter, tűzfal, telefonalközpont, kisvasút-vezérlő, hangulatvilágítás-vezérlő, Quake szerver, 1000 további dolog, és nem utolsó sorban InfóTükör.

Ha az AGC le tudta tenni Armstrongékat a Holdra, gondolj bele, mire képes az RPi 4!

 

A képek a raspberrypi.org-ról és a nasa.gov-ról származnak.

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail

Az alkatrészek hőmérséklete

A tükör lelke egy Raspberry Pi számítógép. Abból is a legújabb, leggyorsabb: RPi 3 Model B+. Négymagos Cortex-A53 processzor hajtja, az előd modellhez képest megemelt, 1.4 GHz-es órajellel. A föltekert teljesítmény nagyobb melegedéssel jár együtt, ezért a processzor tokozását eleve hőelvezető fém burokkal vették körbe.

Megmértük, hogy működés közben mennyire melegszenek az egyes alkatrészek.

Nem nagyon. Igaz, csak normál terhelésnek volt kitéve az InfóTükör hardvere. Nem teszteltük intenzív számítási feladat során, pl. nagy felbontású, teljes képernyős videó lejátszása alatt, vagy a gépet 100%-os terheléssel megkergető tesztprogrammal.

A processzornak az 50-60 Celsius meg se kottyan. Még 70-80 fokra is fölmehet a hőmérséklete, de  ilyen terheléshez már ajánlott a hűtőborda. Biztos ami biztos, mi a langyos alig 40-hez is fölszereltük őket.

Kapott egy alumínium bordát a processzor, egy réz bordát az USB eszközök + vezetékes hálózat vezérlő csipje, és egy málnás réz lapocskát a kártyaszámítógép hátoldalán lévő 1 GB RAM modul.

2 db réz, 1 db alumínium

További képek a galériában.

 

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail

Megjelent a kamera modul

Kezdetektől az volt a célunk, hogy a tükrön összegyűjtsük a téged érdeklő infókat. Az eddigi

  • dátum és pontos idő
  • internetes postafiók, naptár és teendők
  • időjárás és hőmérséklet
  • közlekedés és helymeghatározás
  • motiváció

kategóriák mellé most megjelent az első otthonautomatizálás és biztonságtechnika tematikájú modul.

Ha van IP-kamerád, és történetesen kezeli az RTSP-t, kiteheted a képét a tükörre. A bejárati ajtó előtti forgalom, a hátsó udvar képe, vagy ha annyira oda vagy a lovadért, hogy még az istállóba is beszereltél egy webkamerát…, kinek mi a fontos. Ha több kamerád van, több képet is kirakhatsz. Akár egyszerre (egymás alatt/fölött), akár egyetlen keretben (váltogatva).

Figyelem! Ez a modul nem helyettesíti a kamerarendszerek központi egységét, az NVR-t. Nem rögzít adatot, nincs benne mozgásfelismerő intelligencia. Csak megjeleníti az IP kamerától érkező álló- vagy mozgóképet. Például így:

 

 

 

 

 

 

 

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail

Könyörgés a Tisztelt ügyfélnek

( gondolatok egy fecniről)

Az InfóTükör igazi nemzetközi termék. A kerete a Kárpátokban nőtt fából készül, a monitor Tajvanról származik, a számítógép angol tervezés és gyártmány, a szoftvereket Hollandiától az Egyesült Államokig, Koreától Magyarországig sokan fejlesztették, az apróbb alkatrészek egy részét Kínából szerezzük be hozzá, egy ismert webáruházon keresztül.

Érkezik egy csomag zsugorcső. Jól össze vannak préselve a kis tasakban, valahogy úgy, ahogy a faluról városba költözött gyári munkások lehetnek összezsúfolva a szállásukon ott, Sanghajban. A tasakból előkerül egy fél tenyérnyi fecni. Alighanem egy A4-est nyomtattak tele ezzel a szöveggel, aztán ollóval darabolták föl ekkorára. Látszik a szélein.

Nem hibátlan, de jól érthető angolsággal elmagyarázzák, milyen fontos számukra a pozitív visszajelzés, és arra kérnek, értékeljem őket 5 csillagra. Nem is kérik, könyörögnek. “KÖNYÖRGÜNK, NE ADJ 1, 2, 3 vagy 4 csillagos értékelést, mert az azt jelenti, hogy NEM vagy elégedett“.

Lehet, hogy pontatlan fordítás eredményezte a könyörgés szót. Talán olyan kifejezést használtak, amelynek nincs pontos angol megfelelője, és a tiszteletteljesen nyomatékos kérést nem tudták másként visszaadni a célnyelven. Vagy tényleg könyörögni akartak. De ez mindegy is.

Része a kultúrájuknak a tiszteletadás, a meghajlás, a másik személynek a sajátjuk elé/fölé helyezése. Ami számunkra megalázkodásnak tűnik, az náluk tradíció és persze jól felfogott üzleti érdek. Lehet finomítani a stílust, javítani a tipográfiát (félkövért sosem húzunk alá), de a lényeget érdemes eltanulni tőlük: a vevő az első.

Naná, hogy öt csillagot kaptak. Igaz, egy zsugorcsövet nem is nagyon lehet elrontani. 🙂

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail

Recepciók dísze, kirakatok vevőcsalogatója

Recepciókra, kiállításokra, kirakatokba ideális információközvetítő és vevőcsalogató. Azon túl, hogy vonzza a tekintetet, hozzájárul a cég friss imázsához, a látogatókat tájékoztatja. Az ügyfeleket / résztvevőket / vásárlókat nemcsak hasznos információval látja el, hanem lehetőséget ad nekik arra, hogy tárgyalás / konferencia / látogatás előtt még egy utolsó pillantást vessenek magukra.

A megjelenített információk testre szabhatók, automatizálhatók, időzíthetők, de azonnali üzeneteket kiírása is könnyen megoldható. Nézd meg a többi képet is a galériában!

Dolgozunk rajta, hogy a cégek számára hasznos modulokkal is bővüljön a lista. Van ötleted rá, mit tudjon még? Írd meg nekünk!

 

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail

Megjelent a világóra modul

Kíváncsi vagy, mennyi ilyenkor az idő a világ másik felén? Külföldön él a tesód, barátod, barátnőd? Participating in a multinational project? Хочеш всё знать? A cégednek irodái vannak szerte a világon, és tudni akarod, hogy ott épp mennyi az idő?

Nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások számára kifejezetten javasoljuk a modult. Az ügyfélváróban, recepción jól mutat.

 

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail

Mi az a Big Data, és mi köze az InfóTükörhöz?

Közismert, hogy a nagy tömegű adatok, a BIG DATA korában élünk. Gépekkel mérjük és számszerűsítjük magunkat, a környezetünket, a tevékenységeinket, más gépek eltárolják őket, megint más gépek pedig napestig elemzik az adatokat, hogy még újabbakhoz jussanak. Első olvasásra úgy tűnik, öncélú adatbabrálás az egész, ennél azonban sokkal többről van szó. És nem is olyan haszontalan, mint gondolnánk!

Már az előző évezred végén látszódott a trend, akkor kapta a nevét, de igazából úgy egy évtizede vált érezhetővé az átlagember számára. Berobbantak az okostelefonok, tonnaszám jelentek meg rájuk a letölthető alkalmazások, megsokasodtak a letölthető videók, már nem csak az online rádióadókat volt érdemes neten hallgatni, hanem élvezhető minőségben jöttek a filmek is, és mindezzel lépést tartott az otthoni internetes sávszélességünk. (Akkor alig egy évtizede hagytuk a hátunk mögött a jó kis 56k-s modemeket. Néhányan még emlékeznek a hangjára.)

 

Mindegy, milyen megközelítésből vizsgáljuk a nagy tömegben keletkező adatokat, legyen szó akár

  • a világon legyártott tárolókapacitások mennyiségéről (évi … zetabájt)
  • az adatközpontokban mérhető adatforgalom bővüléséről (havi … petabájt)
  • az adatbányászati piac alakulásáról (évi … milliárd dollár)
  • kölkökről, akik úgy gondolják, másokat is érdekel az ő játékmenetük (heti … millió szomszéd kisfiú),

olyan grafikonokat látunk, amilyeneket a befektetési és életbiztosítási ügynökök rajzolnak a papírra: a vonalak jobb oldali vége erősen felfelé kunkorodik.

A gyorsulás mértékét egy 2012-es cikk mutatja meg legszemléletesebben. Azt állították, hogy a világon addig létrejött összes adatmennyiség 90%-a az utolsó két évben keletkezett. Érdemes itt kicsit elidőzni, és elgondolkozni a lehetséges következményeken. A növekedés üteme pedig azóta tovább gyorsult.

A Seagate megbízásából az IDC tavaly felmérést készített az adatmennyiségnek a következő 7 évben várható változásáról. 2025-ig szóló előrejelzésükből idézünk néhány érdekes megállapítást.


Az előállított adatok mennyisége 2025-ben a 2017-es mennyiség tízszeresére, 163 zettabájtra nő. Ebből a mennyiségből 5,2 zettabájtot vetnek alá elemzésnek, ami ötvenszeres bővülést jelent.

Míg korábban a létrehozott adatok nagyobb része a fogyasztóktól származott, 2025-re a vállalatok állítják majd elő a teljes mennyiség 60%-át.

Az intelligens épületekben, a padlóburkolatokban, a vezető nélküli autókban stb. található beágyazott eszközök száma a jelentés összeállításakor átlagosan nem érte el az 1-et, de 10 év alatt ez a szám 4 fölé emelkedik.

8 éven belül egy átlagfelhasználó naponta 4800-szor fog adatot cserélni valamilyen netre csatlakoztatott eszközzel.

2025-re a lakosság 75 százaléka csatlakozik a hálózathoz, adatokat hoz létre és cserél.

Az új forrásokból származó adatok magánjellegű és érzékeny információi  új kockázati tényezőt fognak jeleni. 2025-re a globálisan létrehozott adatok közel 90 százaléka bizonyos fokú védelmet igényelne, ennek ellenére a felénél is kisebb hányadát fogják védeni.

Végezetül egy meghökkentő jóslat: a globálisan keletkező adatok 20 százaléka a mindennapi életünk szempontjából kritikus lesz.


A körülöttünk gomolygó, velünk kapcsolatba lépő adatokat, információkat, impulzusokat három csoportba sorolhatjuk aszerint, hogyan viszonyulunk hozzájuk.

1. MINKET ÉRDEKELNEK.

Talán eddig nem tudatosult, hogy ontjuk magunkból az adatokat. Hála az egyre barátságosabb tarifacsomagoknak, a telefonunk folyamatosan kommunikál: a leveleinket, sms-einket letölti, a várható időjárást megmutatja, a gps-ével navigálunk. A tartózkodási helyünket is figyeli, és bár ezt nem verik nagy dobra, időről-időre fel is tölti azt ismeretlen szerverekre, hogy tech cégek adatelemzéssel következtetéseket vonhassanak le rólunk. Egészségünk megőrzése érdekében pulzust figyelő csuklópántot hordunk, mért életjeleinket adatbázisok tárolják. A gyerekünk osztályozónaplója már nem csak a fogadóórák alkalmával megtekinthető kultikus könyv, hanem elektronikus, online, bármikor hozzáférhető digitális dokumentum, minden egyes bejegyzést név szerint naplózva, jó esetben biztonsági másolatokkal, többszörösen eltárolva.

A családi videóink kevés számú, de egyenként méretes fájl tárolását teszik szükségessé. Kezdetben a kamera/telefon kártyáján, később átmásolva a számítógép merevlemezére, esetleg a felhőbe. Amikor még negatívra fotóztunk, előhívás és nagyítás után készült el a papírkép. Pénzbe került minden ellőtt kocka, ezért kétszer meggondoltuk, mielőtt exponáltunk.

Adattárolás régen és most. Mi magunk vagyunk a robbanás okozói. (John Blanding/The Boston Globe via Getty Image)

Ma már – kis túlzással – egy közepesen sikerült tojásrántottát is lefényképezünk, hadd menjen Instára, Fészre!

Ide sorolhatjuk még a régi, jól ismert érzékelőinkből, pl. külső/belső hőmérőkből, páratartalom-mérőkből, barométerekből, nyitás- és mozgásérzékelőkből, betörésjelzőkből származó adatokat. Mérjük és leolvassuk őket, majd megtesszük a szükséges teendőket: indulás előtt esernyőt veszünk magunkhoz, pulcsit húzunk, vagy becsukjuk a nyitva felejtett ablakot.
Érzékelőink száma is bővül. Szénmonoxid-érzékelőt kötünk a riasztóba, biztonsági kamerákat a ház köré, a vízóraakna aljába és a kazán vagy a víztartály helyiségének padlójára nedvességszenzort, autónkba guminyomásmérőt…

 

2. A GÉPEINKET ÉRDEKLIK. MINKET NEM, BÁR MIATTUNK KELETKEZNEK.

Régen elég volt fát tenni a tűzre, ha fáztunk. Később már szobatermosztát kapcsolgatta a fűtést, a mai rendszerek pedig páratartalmat is mérnek, harmatpontot számolnak azért, hogy ne csorogjon a víz az ablakon – végső soron annak érdekében, hogy még kényelmesebben éljünk. Tudnunk kell, hogy adott körülmények között a szobában mi a harmatpont értéke? Nem. Elég, ha a fűtési rendszerünk tudja.

Ha 30 éve vásároltam a sarki zöldségesnél, harmadnapra nem maradt nyoma sem a tranzakciónak, sem a zöldségnek. Manapság neten vásárolunk egy csomó mindent. Nem is gondolnánk, mekkora digitális lábnyommal jár! Rögzítik a vásárlás részleteit a webboltban, a keletkezett adóügyi bizonylatot az adóhatóságnál, a kártyás tranzakció adatait a bankokban, a kiszállítást a speditőr cégnél, és ezek az adatok a GDPR-ben szabályzott ideig és módon visszakereshetők maradnak, tehát évekig tárolni kell őket. Igaz, hogy egyenként apró adatokról van szó, de rengeteg van belőlük.

Az autók elektronikája viharos gyorsasággal fejlődik. A tolatáshoz sokáig a visszapillantót használtuk vagy megpróbáltunk deréktájban elcsavarodni.

Később besegített a tolatóradar, mára a tolatókamera vált általánossá, de évek óta léteznek a parkolást teljesen automatizáló rendszerek. Működésük közben rengeteg elektronikus kommunikáció zajlik az autón belül és kívül. Mifélék? Nem mindegy? Csak álljon be, és ne húzza meg a kocsi oldalát! Sejtelmünk sincs, holnap kivel-mivel fog egyeztetni a járgányunk annak érdekében, hogy rükvercben megtegyen 8 métert…

 

3. NEM ÉRDEKELNEK SE MINKET, SE A GÉPEINKET. EGYESEK MÉGIS EZT SZERETNÉK.

Míg az eddig taglalt információkra szükségünk van, a harmadik csoportbelieket mások akarják ránk tukmálni. Vannak köztük szépek, ízlésesek, kívánatosak, de harsányak, erőszakosak, tolakodóak is. Hogy micsodák? Minden, ami a viselkedésünkben és főleg vásárlásainkban akar befolyásolni minket. Összefoglaló nevükön a reklámok, a legváltozatosabb megjelenésben, életünk minden területén. A Red Crow Marketing 2015-ben felmérést végzett arról, hogy a legtöbb amerikait napi hány hirdetési impulzus éri. Tippeld meg, mennyit számoltak össze!

Ne legyenek illúzióink, minket sem ér sokkal kevesebb. A figyelmünkért (és a pénzünkért) versengenek a boltban kapható termékek a csomagolásukkal, a kihelyezéssel, az akciókkal. Ugyanez a versenyfutás vezetett a hangerőháborúhoz, a metropoliszok óriási fényreklámjaihoz.

Times Square (International Center of Photography, AP)

Összehangoltan dől a reklám a tévéből, rádióból, a telefonunk hirdetéseket dobál fel, az utcán hirdetőtáblák, plakátok, cégnevek, logók jönnek szembe, a postaládánk tömve reklámújsággal. A böngészőnk pedig tele lenne hirdetéssel… ha nem használnánk blokkolót. De sokszor még így is túljárnak az eszünkön, mert megszakítják a nézett videót, a Fészen a hírfolyamba rejtik a fizetett hirdetést, a nyomtatott sajtó oldalain és az online újságokban egyaránt beléjük ütközünk. Nem mi kértük, mégis az arcunkba tolják őket.

 

Az információból egyre több van, ráadásul egyre gyorsabban van egyre több. Ma még talán kezelhető a mennyiség, de a trendet figyelembe véve nagyon hamar maga alá temethet minket a rengeteg impulzus. Fontos, hogy tudatában legyünk ennek a nem túl közismert változásnak, és felkészüljünk rá. Cikkünk következő részében az első csoporttal, a minket érdeklő adatokkal fogunk foglalkozni, és azzal, hogyan segít bennünket az információáradatban az InfóTükör.

 

Források:

– Statista 2019: Big data – Statistics & Facts (https://www.statista.com/topics/1464/big-data/)
– Information-Age.com 2017: The value of data: forecast to grow 10-fold by 2025 (https://www.information-age.com/data-forecast-grow-10-fold-2025-123465538/)
– Seagate/IDC 2017: Enormous Growth in Data is Coming — How to Prepare for It, and Prosper From It (https://blog.seagate.com/business/enormous-growth-in-data-is-coming-how-to-prepare-for-it-and-prosper-from-it/)
– IBM 2017: 10 Key Marketing Trends for 2017 and Ideas for Exceeding Customer Expectations (https://www.ibm.com/downloads/cas/XKBEABLN)
– Red Crow Marketing 2015: How Many Ads Do You See in One Day? (https://www.redcrowmarketing.com/2015/09/10/many-ads-see-one-day/)
– BDMS 2014: Exciting facts and findings about Big Data you should know (http://bigdata-madesimple.com/exciting-facts-and-findings-about-big-data/)
– DATAVERSITY 2012: Looking for Data Scientists from Within – Start with Marketing (https://www.dataversity.net/looking-for-data-scientists-from-within-start-with-marketing/)
– Wikipedia: “Dial up modem noises” (https://en.wikipedia.org/wiki/File:Dial_up_modem_noises.ogg)

 

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail

Mire jó az InfóTükör?

Rengeted infó vesz minket körül. Még azután is, hogy hazaérve kizárjuk a külvilág zaját. Ha csak a legszükségesebbekre szorítkozunk, az is több adat annál, mint amit egyszerre figyelemmel tudnánk kísérni. A kérdés az, hogy tudod-e kontrollálni őket, vagy elveszel közöttük. Ebben segít az InfóTükör.

Az eszköz már most is több adatot képes begyűjteni, mint ami kifér a képernyőjére, pedig a lehetőségeibe éppen csak belecsippentettünk. A jelenleg elérhető 15 modullal lehet

  • dátumot és időt mutatni
  • kinti és benti időjárást/hőmérsékletet megjeleníteni
  • e-mail, naptárat, teendőlistákat nézni
  • kiválasztott tömegközlekedési eszközök indulásáról tájékozódni, és
  • különböző motivációs gondolatokból erőt meríteni.

De ez csak a kezdet. Annak köszönhetően, hogy nem célhardver dolgozik benne, hanem egy általános számítógép,  a tudása folyamatosan, akár a használatba vétel után is bővíthető. Szeretnénk legalább kéthetente egy új funkcióval jelentkezni. Ha van ötleted, javaslatod, kérésed a funkciók bővítésével kapcsolatban, írd meg nekünk!

Legutóbb azt kérték tőlünk, hogy tudjon fényképeket mutatni, mint egy digitális fotóalbum, megadott időközönként cserélgetve a képeket. Lesz ilyen, már dolgozunk rajta. Multimédia-lejátszás, Youtube, tetszőleges hírcsatornából származó hírek, pénzügyi információk (valuta, deviza, tőzsde) mind ott vannak a listán.

Ezeknél sokkal izgalmasabb terület a biztonságtechnika és az otthonautomatizálás. Van biztonsági kamerád a ház körül? Képernyőre vele! Videós kaputelefont vennél? Ezzel is meg lehet csinálni. Nyilvános térfigyelő vagy időjárási kamerák? Persze, működik.
Kicsit keményebb dió, de előbb-utóbb sorra kerül az IoT (“Internet of Things”, “a dolgok internete”) is: azok a kütyük, amik képesek egymással kommunikálni. A zárt és nyílt szabványú otthonautomatizálási rendszerek, a fűtési/hűtési rendszer vagy a napelem inverterének adatai, világítás szabályozása és így tovább.

Személyes kedvencünk az a funkció, hogy térképen megnézhessük, melyik családtagunk hol tartózkodik éppen. A Google Maps telefonon már tud ilyet, itt az idő, hogy a tükörre is kitegyük a képét. A technikai feltételek adottak hozzá, most már csak meg kell írnunk hozzá a programot.

Az eddig leírtak jobbára megjelenítő típusú funkciók, mert a tükör jelenlegi változata elsősorban erre képes. Megtettük az első lépéseket abba az irányba, hogy interakciót is folytathassunk az eszközzel. A fentiekből látszik, hogy mennyi adattal gazdálkodunk, és hogyan fog ez a mennyiség nőni a jövőben. Először arra vállalkozunk, hogy a sok adatot képernyőkre bontva azok között váltogatni lehessen. Megkérdeztünk benneteket, mi legyen ennek a módja. (A szavazás egyébként még nyitva van, kattinthatsz te is.) Dolgozunk egy változaton, közben újakkal kísérletezünk.

A hangvezérlés, gesztusvezérlés, érintőképernyő, arcfelismerés, mesterséges intelligencia rengeteg új utat nyit meg az InfóTükör előtt. Az a célunk, hogy ezeket mind végigjárva olyan eszközt alkossunk, amely a XXI. század információáradatában segít neked kézben tartani az adataidat.

 

 

 

FacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwitterredditpinterestlinkedintumblrmail